top of page

A nárcizmus felismerése és rejtelmei Három rejtett akadály | 1.rész

szept. 9.
3 perc olvasás

Ez a cikk arról szól, miért olyan nehéz észrevenni a nárcisztikus személyeket magunk körül. Ha pedig már találkoztál nárcisztikus emberrel, talán segít megérteni, miért volt olyan nehéz időben felismerni – és kevésbé hibáztatni magadat azért, hogy nem vetted észre hamarabb.


Egy maszk amely a narcisztikus embereket abrazolja.
A nárcisztikus személy tulajdonságai sokszor csak konkrét példákon, életközeli helyzeteken és tudatos elemzésen keresztül válnak igazán érthetővé.


1. Miért olyan bonyolult a nárcizmus felismerése?

A nárcizmusról szóló könyvek többsége két véglet között mozog.

  • vagy többé-kevésbé akadémikus szövegek, amelyekben könnyű elveszni

  • vagy regényszerű történetek, amelyek inkább szórakoztatóak, de kevésbé segítenek eligazodni a nárcisztikus személlyel való élethelyzetekben.


A nárcisztikus személy tulajdonságai és viselkedési mintái csak tudatos elemzésen, konkrét példákon és életközeli helyzeteken keresztül válnak igazán érthetővé: így látjuk át tisztán milyen is a vele való kapcsolódás. Tematikus írásaimban az a célom, hogy megbízható képet adjak arról, mi is a nárcizmus – miközben valós példákkal mutatom be, milyen az élet egy ilyen személlyel. Íme egy kis ízelítő abból, hogyan bukkan fel mindez a hétköznapokban:


  • A nagynéni ajándékhegyei – amikor az Ajándék-mester túlzásba esik;

  • A kaméleonizálódás – egy saját fogalom, amellyel azt írom le, amikor a nárcisztikus személy szinte tükörként átveszi a másik ember szokásait;

  • Értékalapú manipuláció – amikor egy társ látványos drámai történeteket előadva kerül el egy üzleti találkozót.


Mindhárom történet a valóságban megtörtént. A közös bennük az, hogy ami a nárcisztikus személy kedves gondoskodásnak látszik, valójában manipuláció és a teljes kontroll iránti vágy.


Ez viszont még csak néhány példa, a következő fejezetekben részletesen feltárom, hogy pontosan hogyan is működik minden testközelből!


2. Amiről a pszichológia régen alig beszélt


A nárcizmus felismerése azért is nehéz, mert keveset tanultunk róla. Az utóbbi éveket leszámítva nem volt része a köztudatnak, mint más személyiségvonások.


A nárcizmus egy személyiségvonás, akárcsak az introverzió vagy az extraverzió, és ezekhez hasonlóan skálán mérhető. Viszont, míg az introverzió–extroverzió skálán mindkét végpont egészségesnek tekinthető, a nárcizmus skálája az egészségestől a kórosig terjed. Az egészséges nárcizmus olyan jellemzőket foglal magába, mint a valódi önbizalom, a stabil önértékelés és a kiegyensúlyozott ego. A másik végponton a patológiás nárcizmus jelzi a túlzott merevséget, az állandó elismerésigényt és a mély empátiahiányt. Amikor ezek a vonások rendkívül szélsőségesek, és jelentős szenvedést vagy működési zavart okoznak az egyénnek, például, amikor romboló hatással vannak a személy kapcsolatára, munkájára vagy tanulmányaira, akkor nárcisztikus személyiségzavarról (NPD) beszélünk, a nárcizmus súlyosabb formájáról.


Amikor pszichológiát tanultam a 2010-es években, az egyetemen számos más személyiségvonást mélyen elemeztünk. Például azok történelmi gyökereit, kialakulását és kulturális sajátosságait. A nárcizmusról viszont alig esett szó.


Talán éppen ezért ismerik még ma is kevesen a nárcisztikus személyiségjegyeket – különösen az én korosztályomban és az idősebb generációkban, tehát a jelenlegi kis- és kamaszgyermekes szülők, valamint nagyszülők körében kevésbé ismert.


  1. Amikor a nárcizmus trenddé válik – és elvesznek a valódi árnyalatok


Az elmúlt évtizedben azonban, részben a közösségi médiának köszönhetően a nárcizmus témája fokozatosan a figyelem középpontjába került: ekkor jelentek meg tömegesen a nárcizmusról szóló könyvek, podcastok és videók, amelyek révén a fogalom végre szélesebb körben is ismertté vált.


A hirtelen jött népszerűséggel azonban együtt járt az is, hogy a téma gyakran leegyszerűsítve és tévesen jelent meg. A social médiában gyakran idézik például Carl Jungtól a mondatot: „A nárcisztikusok olyan gyerekek, akik sosem kaptak szeretetet.” Ez jól hangzik, de Jung valójában sosem írt le ilyet. Miért fontos ezt megemlíteni? Mert az idézetek és hangzatos mondatok világában, most, hogy ilyen aktuális lett a fogalom, könnyű elveszíteni a lényegi árnyalatokat. A social media miatt a félreértések gyorsan terjedhetnek, miközben a valódi összefüggések elhalványulhatnak.




További blogok a nárcizmusról:







Antonia Bai interperszonális és interkulturális pszichológus.

Antonia Bai interperszonális és interkulturális pszichológus, aki 10 évet élt Ázsiában, és több mint 10 éve Magyarországon, Európában él. Munkájában a nyugati pszichológiát ötvözi a keleti szemléletmódokkal és az őslakos kultúrák tudásával. Elsősorban élethelyzeti változásokkal, kapcsolati kérdésekkel és krízishelyzetekkel dolgozik. Holisztikus megközelítésének célja egyszerű: tisztán látni akkor is, amikor éppen minden bonyolult.


Socials:

Linkedin: Antonia Bai



A cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül orvosi vagy pszichológiai diagnózisnak, illetve szakmai tanácsadásnak. Amennyiben testi vagy lelki nehézségeket tapasztalsz, javasolt szakképzett szakember segítségét kérni. © 2025 Antonia Bai Psychology. A szövegek és tartalmak Antonia Bai pszichológus szellemi tulajdonát képezik. Az írások, képek és részletek másolása, újraközlése vagy bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a szerző előzetes engedélyével lehetséges.

bottom of page