A hazugság pszichológiája – a kis hazugságtól a nagyig, így épül fel a megtévesztés

Ha egyszerűbben szeretnénk megérteni a hazugságokat, a hazugság pszichológiája szempontjából szerintem két nagy csoportra érdemes bontani őket.

Vannak az úgynevezett „egyszerű” hazugságok, amelyek gyakran spontán módon jelennek meg, és céljuk egy belső feszültség csökkentése. Ezzel szemben léteznek összetett hazugságok, amelyek gyakran több egymásra épülő hazugságelemből állnak. Ezek célja már nem csupán egy pillanatnyi rossz érzés mérséklése, hanem egy másik személy tudatos befolyásolása vagy manipulálása: ez sokszor a nárcisztikus kapcsolati dinamikák egyik gyakran megjelenő eleme.

A hazugságról már írtam korábban is — főleg arról, hogy egy hazugság néha nemcsak akkor fáj, amikor kiderül. Hanem visszafelé is. Átírhat emlékeket, pillanatokat, akár éveket is. Erről itt tudsz olvasni.

És ha azon gondolkodsz, miért olyan nehéz felismerni a nárcizmust, miközben benne vagy, erről is írtam egy külön blogot. Itt tudod elolvasni.

Kis hazugságok a hétköznapokban

A hétköznapokban, amikor a hazugság témáját említjük, sokszor kisebb dologra gondolunk, mondjuk egy kegyes hazugságra (angolul "white lie"). Például, amikor valaki azt mondja: „Jól vagyok”, miközben valójában tudja, hogy nincs jól, viszont nem beszélhet erről, vagy éppen nincs kedve kitérni rá.

Ezek az apró torzítások a mindennapjainkban nem rossz szándékból születnek, céljuk általában egy kellemetlen érzés elkerülése (pl. konfliktus, panasz), és sajátosságuk, hogy az egyén egyértelműen tudja, hogy a füllentésnek nincs valódi következménye a másik személy életére nézve.

Amikor a hazugság kidolgozott történetté válik

A pszichológiai tanácsadás során olykor egy-egy kliens nem apró hazugságokról számol be, hanem olyan élethelyzetekről, amelyekben a partner jól kidolgozott áltörténeteket hoz létre.

Ezek en a helyzetekben a hazugság már nem egy apró füllentés, hanem egy összetett forgatókönyv, melynek egyértelmű célja a jóhiszemű társ valóságérzetének befolyásolása (és nem ritkán manipulációja).

Például amikor valaki azt az élethű helyzetet adja elő, hogy beteg az édesanyja, és ezért anyagi támogatást igényel, miközben a valóság az, hogy az édesanyja teljesen egészséges.

Vagy amikor valaki összeállít egy egyedülálló, magányos élettörténetet a társkeresőn, miközben rejtve tartja családi állapotát, és ezzel együtt életének egy jelentős részét.

Amikor egy ilyen összetett, jól megfabrikált történet lelepleződik a jóhiszemű társ előtt, és kiderül, hogy egy erősnek hitt élethelyzet egyáltalán nem valósult meg, vagy releváns elemei hiányoznak, az már több mint egy kellemetlen élmény.

Amikor már nem tudod, mi volt igaz – a hazugság következményei

Egyrészt ilyenkor a jóhiszemű társ párkapcsolatba vetett hite rendül meg. Másrészt megjelenik a kihasználtság és az „orrnál fogva vezetés” érzése, és itt egy mondat, ami gyakran felmerül: „az az érzés, hogy a jóságomat kihasználták, miért pont én estem ennek áldozatául?”

Ugyanakkor sokszor megjelenik az az érzés, mintha a múlt egy része hiányozna, vagy mintha „ellopták volna” a múltat. És nyilvánvalóan minél nagyobb szakadék tátong a valóság és a megfabrikt történet között, Tehát minél nagyobb a félrevezetés mértéke, annál erőteljesebb lesz a félrevezetett szemelyben a megélt fájdalom.

Az okozott szenvedés mértékét mutatja az is, hogy olykor az összetett hazugságok rendkívül intenzív érzelmi reakciókat tudnak kiváltani. Például amikor egy felnőtt teljesen megszakítja a kapcsolatot a szüleivel, miután csak felnőttkorban mondják el neki, hogy örökbefogadták.

Ilyen esetekben talán okkal nevezhetnénk ezeket kegyetlen hazugságoknak, de a követhetőség miatt maradjunk a blog elején említett „összetett hazugság” fogalomnál.

A hazugság idegrendszere – és hogyan védd meg magad

Segíthet a folyamat megértésében, ha egy pillanatra a másik oldalt is megvizsgáljuk idegrendszeri szempontból.

A hazugság pszichológiája itt válik különösen érdekessé, hiszen az idegrendszeri folyamatok is szerepet játszanak abban ahogy a hazugság működik. Vajon mi történik ilyenkor az idegrendszerben?

A hazugság egyik kulcsterülete, az amygdala az első hazugságoknál még erősen aktiválódik, azonban az ismételt hazugságokkal a személy amygdala-aktivációja csökken (Sharot és mtsai., 2016, The brain adapts to dishonesty, Nature Neuroscience).

Az amygdala ugyanis az az agyterület, amely az érzelmi reakcióinkért felelős. Például az amygdalának köszönhetően éljük át a bűntudatot, azt az érzést, hogy most nem mondtam igazat, ezért rossz érzés van bennem.

Ez a kutatási eredmény a gyakorlatban sokszor úgy jelenik meg, hogy az első alkalmaknál a személy még feszültebb, esetleg belül vívódik. Később viszont ezek a belső „jelzések” egyre halkabbá válnak.

Másrészt, kutatások kimutatták, hogy akik gyakran hazudnak, egyre kevesebb kognitív erőfeszítést fejtenek ki. Magyarán egyre könnyebb lesz hazudniuk (Ariely, 2012, The Honest Truth About Dishonesty).

Ennek oka, hogy az igazmondás természetes, mert nem kell történeteket felépíteni, miközben a hazugság tudatos erőfeszítést igényel (Vrij, 2008, Detecting Lies and Deceit).

Tehát előfordulhat, hogy egy idő után – például nárcisztikus kapcsolati dinamikákban – a prefabrikált történetek egyre gördülékenyebbé válnak, mert a folyamat egyre kevesebb belső akadályba ütközk.

Talán ezért sem véletlen, hogy a magasabb nárcisztikus vonásokkal rendelkező személyek saját magukat képzettebb, ügyesebb hazudozónak értékelik (SAGE Open, 2022).

És ez az a pont, ahol azt gondolom, hogy minden önvádat érdemes elengedni, hiszen nem véletlen, hogy amikor egy olyan kapcsolat adatik, ahol ismételt a valóságferdítés (pl. egy nárcisztikus kapcsolatban), a jóhiszemű fél egyre nehezebben fogja a társ hazugságait felismerni.

Ezért érdemes már az elején figyelni

Bár a valódi sérülést párkapcsolatokban és más emberi kapcsolatokban legtöbbször az összetett, felépített hazugságok okozzák, mégis érdemes már a kapcsolat elején figyelni az apróbb eltérésekre és következetlenségekre is, mert ezek sokszor egy hazugság-sorozat kezdetét jelezhetik.

Sokszor előfordul az is, hogy a jóhiszemű társ, természetéből eredendően a kapcsolat elején könnyebben megbocsátja a kisebb hazugságokat, ha azok nem tűnnek elég jelentősnek. Ugyanakkor lehet, hogy éppen ezeknél az első jeleknél érdemes résen lenni, tudatosnak lenni, és nem elengedni őket, mert a kisebb hazugságok könnyedén megkomponált és összetett történetekké nőhetik ki magukat, főleg ha egy nárcisztikussal vagyunk kapcsolatban.

A hazugság pszichológiája és a nárcisztikus dinamikák megértése segíthet abban, hogy korábban felismerd ezeket a mintázatokat, és tudatosabban reagálj rájuk!

Foglalj te is egy 1:1 clarity sessiont

Foglalás

Elérhetőségek:

Instagram: https://www.instagram.com/antonia.bai/

Facebook: https://www.facebook.com/antonia.bai

Linkedin: Antonia Bai

A cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül orvosi vagy pszichológiai diagnózisnak, illetve szakmai tanácsadásnak. Amennyiben testi vagy lelki nehézségeket tapasztalsz, javasolt szakképzett szakember segítségét kérni. © 2025 Antonia Bai Psychology. A szövegek és tartalmak Antonia Bai pszichológus szellemi tulajdonát képezik. Az írások, képek és részletek másolása, újraközlése vagy bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a szerző előzetes engedélyével lehetséges.